Közbeszerzés | Információk

A közbeszerzés az államigazgatási és egyéb költségvetési szervek közszolgáltató tevékenységükkel közvetlenül összefüggő árubeszerzéseinek, építési beruházásainak és szolgáltatási megrendeléseinek külön törvényben meghatározott köre, amelynek értékhatárát Magyarországon az éves költségvetési törvény állapítja meg.

A közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása.

Az Európai Unió tagállamai elfogadták, hogy a közbeszerzést központilag szabályozzák. Magyarországnak, mint az Európai Unió tagállamának, miután részt vesz a szabályozás kialakításában, köteles közbeszerzési jogát teljes mértékben összhangban tartani az Európai Unió közbeszerzési joganyagával.

Forrás: Wikipedia – közbeszerzés fogalma

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. és 162. §-ában meghatározott szervezetek, amelyek – bizonyos feltételek fennállása esetén – kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni.

Ilyen az állam, a minisztérium, a központi költségvetési szerv, az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a közalapítvány stb. Támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében az a szervezet is lehet ajánlatkérő, amelynek közbeszerzését az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják.

Ajánlatkérők lehetnek úgynevezett klasszikus ajánlatkérők, akik – leegyszerűsítve – állami, önkormányzati, illetve uniós pénzt költenek, vagy különös ajánlatkérők, vagyis a közszolgáltatók, akik a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban folytatnak tevékenységet.

Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. Ez a szereplő lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz – ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is.

Alvállalkozónak nevezzük azt a szervezet (személyt), amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt.

CPV kódok listája

CPV kódok fogalma: „A közös közbeszerzési szójegyzék a közbeszerzésre vonatkozó egységes osztályozási rendszert hoz létre, amelynek célja az ajánlatkérők által a közbeszerzési szerződések tárgyát képező cikkekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozóan használt hivatkozási számok szabványosítása.”

Forrás: SIMAP – CPV kódok

A törvény szerint egy beszerzés becsült értékének kiszámításakor mindazon beszerzések értékét egybe kell számítani, amelyek (1) beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, és (2) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá (3) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Az egybeszámítási kötelezettséget tehát ezen feltételek együttes fennállása alapozza meg, de ezek megítélése esetről esetre gondos mérlegelést tesz szükségessé.

A közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat,amely az ajánlatoknak a 63. § (4) bekezdés szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, és az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé.

A beszerzés becsült értéke alapján minden közbeszerzési eljárás besorolható valamelyik úgynevezett eljárási rezsimbe, amelyekre a közbeszerzésekről szóló törvény más és más szabályokat rendel alkalmazni. Az Európai Unióban érvényes közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű beszerzések a közösségi rezsimbe tartoznak, a magyar költségvetési törvényben meghatározott nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű beszerzések a nemzeti rezsimbe (2009. április 1. napjától ún. általános egyszerű eljárás) tartoznak.

A (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség, a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szerv, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb igazgatási társulást is.

Jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre.

Az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- illetve piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése.

Azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket. Ezek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek – így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának – megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását – ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket. Építési beruházás esetében ezeken kívül tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal. Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőség-igazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket.

A minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv, továbbá a fentieknek, a Kormánynak, annak kijelölt tagjának a felügyelete alatt működő költségvetési szerv.

Meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget.

Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által – a közbeszerzésekről szóló törvényben előírtak szerint – kiválasztottak tehetnek ajánlatot.

Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet.

Az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a tervpályázati eljárásban pályázatot (pályaművet) nyújt be; pályázónak minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is.

Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be.

A közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást.

Ha egy-egy Európai Uniós vagy hazai pályázaton nyert vagy ilyen forrásból származó támogatásból megvalósított beszerzés esetén a pénzt folyósító szervezet észreveszi, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési törvényt vagy egyéb szabálytalanságot követett el a beszerzés során, akkor úgy dönt, hogy a pályázaton nyert pénz egy részét vagy akár az egészet visszatartja, illetve visszaköveteli az ajánlatkérőtől.

Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a közbeszerzésekről szóló törvényben előírtak szerint – kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről.

Olyan, külön jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként az építészet és építés területén – egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.

Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a közbeszerzésekről szóló törvényben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek – az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.