Kik az alvállalkozók? Ki lehet alvállalkozó?

A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója az alvállalkozókkal kapcsolatos egyes kérdésekről

A közbeszerzések terén jelentős szereplőnek minősülnek az alvállalkozók, holott – az alkalmasság igazolásának esetét kivéve – közvetlenül nem vesznek részt a közbeszerzési eljárásban, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben – az építési beruházások terén irányadó 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ának hatályos szabályozására is figyelemmel – nem állnak jogviszonyban az ajánlatkérővel.
Közreműködésük mégis szignifikáns eleme mind a közbeszerzési eljárásnak, mind a szerződés teljesítésének. A kapacitás rendelkezésre bocsátása és az alvállalkozói minőség két különböző fogalmat jelöl. A kapacitásait bárki rendelkezésre bocsáthatja, az ajánlattevővel fennálló jogviszony jellegétől függetlenül, mely természetesen lehet akár az alvállalkozói jogviszony is.

Jelen útmutató célja összefoglalni az alvállalkozókra vonatkozó rendelkezéseket, mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők jogkövető magatartásának elősegítése céljából.

Összefoglalás

Csak gazdasági szereplő lehet alvállalkozó. A teljesítésben az ajánlattevővel munkaviszony alapján részt vevő személy – piaci önállósága híján – nem minősül a Kbt. szerinti gazdasági szereplőnek, így alvállalkozó, illetve kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet sem lehet.
A Kbt. 3. § 2. pontjában meghatározott feltétel, mely szerint az alvállalkozó az ajánlattevő által közvetlenül bevontan vesz részt a szerződés teljesítésében attól függetlenül fennállhat, hogy az ajánlattevő és az alvállalkozó között milyen típusú szerződéses jogviszony áll fenn, így az alvállalkozói minőséget nemcsak vállalkozási vagy megbízási, hanem például bérleti szerződés is megalapozhatja.

Az alvállalkozó és a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet egymástól független kategóriák, így egy alvállalkozó egyúttal kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek is minősülhet. A kapacitásait bárki rendelkezésre bocsáthatja, az ajánlattevővel fennálló jogviszony jellegétől függetlenül, mely természetesen lehet akár az alvállalkozói jogviszony is.
A jelenleg hatályos Kbt. nem ismer korlátozást az alvállalkozói részvétel tekintetében. Ezzel összefüggésben a Kbt. az alvállalkozók között nem tesz megkülönböztetést aszerint, hogy milyen mértékben vesznek részt a teljesítésben, a róluk szóló ajánlattevői nyilatkozatok, illetve az általuk csatolandó iratok köre nem függ az alvállalkozói részvétel mértékétől.

A szerződés teljesítése során az új alvállalkozók bevonását a Kbt. nem korlátozza, továbbá önmagában az alvállalkozók bevonása nem tartozik a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítás hatálya alá.
A szerződés megkötését követően új alvállalkozó bevonása esetén az ajánlattevőként szerződő félnek előzetesen meg kell jelölnie az új alvállalkozó személyét, illetve előzetesen nyilatkoznia kell arról, hogy az új alvállalkozóval szemben nem állnak fenn az eredeti közbeszerzési eljárásban meghatározott jogi kizáró okok.
Bár az ajánlatkérő és az alvállalkozó egymással nem áll szerződéses jogviszonyban, az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak az egymással történő szerződéskötésük során tisztában kell lenniük azzal a speciális jogi helyzettel, amelyet egy közbeszerzési eljárás során megkötött szerződés teljesítése jelent. Az ajánlattevő, mint fővállalkozó és az ajánlatkérő jogviszonya szükségképpen kihat az ajánlattevő és az alvállalkozó jogviszonyára is. A Ptk. 1:4. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Emiatt azáltal, hogy egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, egyúttal arra is kötelezettséget vállal, hogy csak megfelelő alvállalkozókkal köt szerződést (például olyannal, amelyik nem áll a jogi kizáró okok hatálya alatt), és megfelelő tartalommal (olyannal, amely például nem teszi alkalmazhatatlanná a speciális kifizetési szabályok érvényesülését).