Magyarországon kiemelkedő a közbeszerzések átláthatósága és megfelelően érvényesül a verseny

Magyarországon az átláthatóság a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban gyakorlatilag 100%-ban megvalósul. Ezt az Európai Unió számai is alátámasztják. Az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytáblájának 10. indikátora alapján a közbeszerzési eljárásokban az információk 98%-ban nyilvánosak és bárki számára hozzáférhetők. Az Unió közbeszerzési adatbázisának (TED) feltöltöttsége azonban korántsem teljes; a német eljárásokra vonatkozó adatok 10, a franciák 18, míg a belga eljárások 31%-a nem kerül nyilvánosságra.

 „A magyar ajánlatkérők jogkövetők, mert a meghirdetett közbeszerzésekkel kapcsolatos információkat szinte 100%-ban közzéteszik” – jelentette ki dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A közbeszerzési verseny feltételeinek meglétét mutatja, hogy az eljárásokra átlagosan hány ajánlat érkezik. „A verseny évek óta folyamatosan biztosított, az elmúlt 12 évben egy eljárásra átlagosan mintegy 7 ajánlat jutott, ráadásul lehetőség van részajánlattételre is, azaz lehetséges a teljes, sok esetben nagy értékű közbeszerzésnek csupán egy részére ajánlatot tenni” – húzta alá dr. Kovács László. Hangsúlyozta, ez a lehetőség elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások számára kedvező. Ezért is erősödik évről-évre a szektor szerepvállalása a közbeszerzések terén: 2020 első félévében minden közbeszerzésben elnyert 100 forintból 68 forint került kis- és közepes magyar cégekhez. Ugyanezt erősítik meg az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytáblájának adatai is: Magyarországon az eljárások 41%-ában van lehetőség részajánlattételre.

Továbbá elvitathatatlan tény, hogy évek óta csökkenő tendenciát mutat az ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (HNT) aránya az összes közbeszerzésen belül, ami azt jelzi, hogy az ajánlatkérők még nagyobb arányban versenyeztetnek a piaci szereplők között. A megindított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma az elmúlt hat évben a tizenharmadára csökkent – 3626 db-ról 273 db-ra. Ha pedig csupán a nemzeti eljárásrendet nézzük – amelyben az eljárások közel háromnegyede kerül lefolytatásra – a HNT-k aránya 2019-ben mindössze 0,9% volt.

„Az olyan súlyos megállapításokat, mint például a jogállamiság hiánya vagy a verseny korlátozott volta, kizárólag hiteles forrásokra, megbízható adatbázisokra és kutatásokra lehet alapítani. Az Európai Bizottság saját adatai támasztják alá, hogy Magyarországon kiemelkedő a közbeszerzések átláthatósága és megfelelően érvényesül a verseny, ez azonban kizárólag annak köszönhető, hogy a magyar ajánlatkérők eleget tesznek az Unió által előírt közzétételi kötelezettségeiknek. Amíg az adatok közzétételének elmaradását az Unió nem szankcionálja, a TED adatbázis nem alkalmas arra, hogy annak alapján hiteles tagállami összehasonlítást lehessen végezni.”– világított rá a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A Közbeszerzési Hatóság elkötelezett a korrupció elleni fellépésben. Az erről szóló, múlt hét szerdán kiadott közös nyilatkozatot – nyolc állami intézmény vezetőjével egyetemben – dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke is aláírta.